Visegrádi carte-maximumok

2009. június 5-7. között Visegrádon került megrendezésre a „HUNFILA 2009” Nemzetközi Bélyegkiállítás. Jó alkalom ez arra, hogy megismerjük azokat a Carte-Maximumokat, amelyek Visegrád emlékeit ábrázolják.

A környék a bronzkortól már lakott volt. A tatárjárás után IV. Béla király kezdte építeni a ma is jól ismert várrendszert, mely három fontos egységből állt: a Duna partján épült vizíbástyából (Rondella), a hegy oldalán álló lakótoronyból (Salamon tornya) és a hegy tetején épült fellegvárból . A három egységet őrtornyokkal ellátott erős várfal kötötte össze a Dunától egészen a fellegvárig.

1320 körül kezdték meg a Duna-parti királyi palota építését. Két évszázadon keresztül Visegrád királyainak kedvelt lakóhelye volt. A Duna-parti palotát Mátyás király teljesen átépítette, a XV. századi Európa egyik legpompásabb udvarát tartotta benne.

A mohácsi csatavesztést követően a török csapatok feldúlták a palotát. A gyakori várostromok és az 1543-as tűzvész megpecsételte Visegrád sorsát A közel két évszázados háború után a még megmaradt épületeket 1702-ben Lipót császár felrobbantatta.

A hegyről lezúdul víztömeg hordaléka lassan feltöltötte a palota udvarát, melynek helye feledésbe merült. A XIX. század második felében mozgalom indult a romok feltárására. Az eredménytelen kutatómunkát követően Schulek János építészmérnök kutatásait 1934 szilveszter napján siker koronázta. Ezt követően sikerült feltárni a gótika és reneszánsz kori műemlékek még megmaradt darabjait.

A CM-ek a galériában láthatók