Katona dolog

A Bélyegvilág januári, februári és márciusi számában atyhai Kiss Károly érdekes cikkét "Katona dolog" címen közöltünk. A cikkben nem közölt képek - helyhiány miatt - a csatolt mellékletben megtekinthető. (Szerk.)

Katona dolog

Európa négy év múlva az első világháborúra kezd emlékezni. A megemlékezések sorozata öt évig fog tartani. Sosem volt még ilyen hosszú centenáriumunk.

Se, szeri se száma a közelebbi és távolabbi terveknek, amelyekkel az egykori központi hatalmak s az antant külön-külön, illetve immár együtt is értékelik, vagy újraértékelik a történteket. A hadtörténészek már leporolták hadi gyűjteményeiket, készülnek a sok évforduló ismertetésére, az események szemléltetésére. Mondhatnánk könnyű nekik, száz évük volt rá. Az „euró-államok" szeretnek emlékezni, évfordulókat ünnepelni, ami nem is haszontalan. Főleg a tanulságok miatt.
Ne maradjunk le róla mi sem.
Bizonyára a Posta sem feledkezik meg a minden magyar családot érintő,– bár éppen nem kedves de emlékeinkben még élő– világháborús eseményekről, esetleg a „Hadisegély", majd a „Hadifogoly" bélyegcentenáriumokról. Ideje, hogy mi is készüljünk, elővegyük, rendezzük és bemutatásra előkészítsük tábori levelezőlap, képeslap vagy egyéb világháborús gyűjtésünket.
Ez az utolsó aktuális alkalom, hogy előkeressük, elkérjük a sajnos fogyatkozó számú, még élő utódoktól az első világháborús nagyapák, dédnagyapák frontokról hazaküldött, családi levélgyűjteményekben szétszórtan lapuló emlékeit.
Sikerült mintegy ötven darab, a háború első éveiben Sarajevóból postázott katonaképeslapot megmentenem az elkallódástól. Bemutatásukkal és írásommal ezt a gyűjtést kívánom generálni és rámutatni, hogy milyen sok észrevétel, színes megfigyelés adódik képeslapok rendezésekor. Sima (ábrák nélküli) történet-íráskor sok részlet, érdekes esemény, összefüggés elkerüli figyelmünket.

AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ (1914-1918)
Sarajevóból a háború alatt postázott
KATONAKÉPESLAPOK TÜKRÉBEN

Előzmények
A századfordulón nyomtatott, első színes képeslapok tükrözik a több évszázados török megszállás emlékét. (1-4.ábra) A muzulmán többségű városban és egész Boszniában békésen megfértek a nem muzulmánokkal. Tanúsítja ezt az egyidejű heti piac a város főterén és a bazársoron. (5-7.ábra) Sarajevó panorámájában egybeolvad több keresztény templom és még több mecset tornya. (8-11.ábra)
A Monarchia 1908-ban meggondolatlanul annektálta Boszniát és Hercegovinát. Ferenc József időnként meglátogatta a balkáni terjeszkedés városait. (12.ábra) A Sarajevóban nyomtatott képeslapon helyi elöljárók köszöntik a zabidovici vasútállomáson. A császári fogadás rendjének ismerői hosszan mesélnék a képről a díszalakulat, a helyi polgári és katonai elöljárók katonás, fehérkesztyüs felállását, a császári vonat fehéringes vasutasainak és a kíséretnek szerelvény melletti felsorakozását, a háttérben a fa alá állított, tisztelgő őrszemtől a már nagyothalló császárig, aki nemcsak a fejét fordítja, de a beszélő felé hajtja fülét is: hallani, érteni akarja a jelentést vagy tájékoztatást.
1912-ben megjelent Bosznia-Hercegovina „KuK MILITAR POST" bélyegsora. (13.ábra). A Prágában nyomtatott képeslapot 1915.1.31-én postázták Sarajevoból.
A századelőn kialakult háborús feszültséget jól kifejezik a nagyhatalmi viszonyok és csoportosulások. A központi hatalmak Németországa európai hegemóniára tört. A Monarchia a Balkán legbefolyásosabb hatalma kívánt lenni a nagyszerb mozgalom felszámolásával. Olaszország semlegességet színlelt, mert céljainak egy része a franciákéval, másik a Monarchiával ütközött, csak 1915. májusában lépett be a háborúba az antant oldalán. Az antant országok csak abban értettek egyet, hogy a központi hatalmakat együtt kell legyőzni. Anglia gyarmatai megerősítésére a kontinensen hatalmi egyensúlyra törekedett. Oroszország fő ellenfele a Monarchia volt, célja a balkáni befolyás fokozása. Franciaország növelni akarta gyarmatait, de főleg európai vezető szerepét visszaszerezni. Látszólag beavatkozás nélkül figyelték a balkáni háború fejleményeit. Az első Balkán-háborúban (1912. október-1913. május) Bulgária és Szerbia egyezséget köt a balkáni török uralom teljes megszüntetésére. Csatlakozik Görögország és Montenegró is. A négy ország hadműveletet kezd az Albániában és Macedóniában állomásozó török erők ellen, és gyors győzelmet arat. Az 1913 május 30-i londoni békével véget ér a háború, megszünteti a török európai hatalmát, létrehozza a független Albániát, Macedónia java részét Bulgáriának juttatja. Bulgária a Balkán legnagyobb államává válik. Ebbe a többiek nem tudnak belenyugodni. A második Balkán-háborúban (1913 június-augusztus) ami Macedónia felosztása miatt robban ki, Szerbia, Görögország és Románia együttesen megtámadja Bulgáriát, csatlakozik hozzájuk a nemrég megvert Törökország. A háborút lezáró augusztus 10-i bukaresti béke megfosztja Bulgáriát a londoni békében szerzett területei nagy részétől. A macedón területek egy része Szerbiáé lesz, Törökország megkapja Drinápolyt, Görögország Macedónia egy sávját Szalonikivel együtt. Szerbia katonailag megerősödött.
Korábban Sarajevo képeken megjelent főbb épületei a katedrális, a városháza, a postapalota, a múzeum voltak. (14-16. ábra) Az anektálás óta sok minden épült, például zenepavilon is. (17 ábra) Előtérben a zenepavilon, de a fő látványosság mégis a háttérben a büszke Ferenc József kaszárnya..
Az I. Világháború Kirobbanása
A balkáni háborúk alatt a Monarchia annyira megrontotta viszonyát Szerbiával és Oroszországgal, hogy mindkét állam bosszújával számolnia kellett, ami nem sokáig váratott magára. Az osztrák agresszió vezéregyénisége Ferenc Ferdinánd trónörökös tüntető hadgyakorlaton vett részt a nemrég bekebelezett Boszniában. A térség fővárosán átkocsikázva 1914. június 28-án szerb nacionalista merénylet áldozata lett. (18.ábra) A trónörökös, a császár unokaöccse rangon alul nősült, a frigyhez a császár hozzájárulását csak úgy nyerte el, hogy gyermekei nevében előre lemondott trónigényükről. A képeslapon gyermekeivel, anyjuk nélkül látható. A merényletkor a hintóban mellette volt felesége, amikor egy szerb diák több pisztolylövéssel mindkettőjük életét kioltotta. A trónörökös áldozatul esett a Monarchia terjeszkedésének. (19-20. ábra) Kereszt jelöli a képeken a helyet, ahol a merénylő felugorva a hintó lépcsőjére pisztolyával kirobbantotta a világháborút. A képek pontatlanok. Nem egyértelmű, hogy a hídfő jobb vagy baloldaláról ugrott fel, a hintóra, pedig mindkettőt egy kliséről ugyanazon sarajevoi nyomdában nyomták.

Fejleményei
A Monarchián a felháborodás hulláma söpört végig. Presztízsszempont és téves helyzetértékelés azt diktálta, hogy le kell számolni Szerbiával. A Vilmosi Németországtól ösztönözve a háború kirobbantása mellett döntöttek. (21 .ábra) A központi hatalmak két fő szövetségesének első kettős képe a katonáknak. Nagyon sok követi a szólós képektől a három és négy uralkodósokig. (22. ábra) II. Vilmos Európa ura akart lenni, elutasította a szerzett gyarmati jogokat, gyarmatokhoz kívánt jutni. (23 ábra) A legidősebb uralkodó Ferenc József császár és király, egy leáldozó birodalom ura, az erősödő szláv nacionalizmust remélte letörni. (Mintha megérezte volna, hogy a nagy szerb állam álma nemcsak átvonul a századon, de a századvégen is háborút robbant ki.)
1914. július 28-án Ausztria-Magyarország hadat üzent Szerbiának. A szövetségi rendszerek máris működésbe léptek. Az osztrák-magyar-szerb háború (el sem kezdődött, de) néhány napon belül világháborúvá terebélyesedett: augusztus 1.-én német hadüzenet Oroszországnak, augusztus 3-án német hadüzenet Belgiumnak és Franciaországnak, augusztus 5-én a Monarchia hadüzenete Oroszországnak, augusztus 12-én Nagy-Britannia hadüzenete a Monarchiának, stb. Német erők már augusztus 4-én betörtek Belgiumba, erős ellenállás fékezte le támadásukat, szeptember 5-10. között a marnei csatában a franciák megverték a német hadsereget és álló háború alakult ki. A frontok a svájci határtól az Északi-tengerig húzódtak. „Álló világháború" maradt négy és fél éven át a befejezéséig. Ez a nyugati front volt a fő hadszíntér, de hasonló itt-ott mozgó lövészárok rendszerek alakultak ki a keleti fronton, majd délen az Isonzó mentén. Összesen 10 millió ember veszett oda. Eredmény: a dualista birodalom felbomlása, nagy Magyarországból egy kicsi alakulása és belőlünk a századvégre öt új ország születése vagy megnagyobbodása. Hazánk az egyetlen országgá vált a világon, amely körös-körül önmagával határos.
Augusztus 12-én megindult az osztrák-magyar támadás Szerbia ellen. Szeptember 11-én átkeltek a Száván, támadásuk elakadt, majd december 2-án bevették Belgrádot. A szerbek december 4-én ellentámadásba mentek át, elérték a Drina-Száva-Duna vonalát. A szerb fronton is álló háború alakult ki. Év végére a keleti front is megmerevedett, kiépült a lövészárok rendszer a Balti-tengertől a román határig.
Decemberben Törökország belépett a háborúba nagy ellenfele Oroszország okán a központi hatalmak oldalán. (24.ábra) Három uralkodó fizimiskájával jelentek meg a lelkesítő képeslapok Vilmos császár van a fő helyen, Leipzigben nyomtatták. Újdonság az osztrák-magyar zászló Ferenc József feje felett, talán K. und K. lobogó, vagy monarchia kettős zászló, kár hogy a rendszer vége felé találták ki. Máshol is nyomtattak az egyesült erőt kifejező képeslapot (25.ábra) ezt Sarajevoban, muzulmán bosnyák lehetett a képszerkesztő.
1914-ben még hagyományosak voltak a húsvéti szimbólumok, barka, piros tojás, de a képeslapok történetében először a város panorámaképeivel is díszítették azokat. (26-28. ábra) 1915. húsvétjára már megjelentek a katonáknak szánt háborús húsvéti képeslapok, piros tojás mellett (szintén először a képeslap történetben) húsvéti puskát, katonatáskát, sisakot és kardot is szemléltetve. Persze, Bécsben nyomtatták rövid u-val és felkiáltó jellel! (29-30.ábra) Aztán minden régi szimbólum mellékessé válik, maradnak a nemzeti-katonai szimbólumok, lovas katona, magyar szöveghez trikolór, de az osztrák fekete-sárga zászló is, rövid u-s húsvéti üdvözlettel.(31.ábra)
Sarajevo legnagyobb épületeivé, a képeslapok új témájává a laktanyák váltak. Lakóik feltehetően szívesebben vásárolták más panorámás képeknél, a nyomdászok pedig nem hagyták veszendőben a keresletet, nyomtattak. (32-35.ábra)
Egy év telt el a hadüzenetek és „erőegyesítés" óta, sehol hadi siker, kellett a lelkesítés. Újabb uralkodós képeslapok jelentek meg, ezúttal harci jelenetekkel (őszinte tárgyilagosságú) kilőtt tarackokkal, társzekerekkel, elesett lovakkal és katonákkal, de magasan lobogó kétfejű sasos zászlóval. Még senki sem sejtette az első (1914-1918) világháborús számot, így szerényen „1914-1915" számokkal jelölték a felségek arcképe alatt szemléltetett háborút. (36.ábra) A 3.5.15 SARAJEVO postabélyegzéssel feladott és ott nyomtatott képeslapot már magyar felirattal is ellátta a muzulmán képszerkesztő. A sok nemzetiségű K.undK.-haderőben alighanem a magyar katonák voltak többségben (de ezt majd a hadtörténészek pontosítják).
Amikor a háború második évében Bulgária is megtámadta Szerbiát, Ferdinánd bolgár cárral négyesre bővült a császáros-királyos-szultános-cáros központi hatalmak uralkodós csoportképe. Osztrák lehetett a képszerkesztő, mert az osztrák császárt helyezte a fő helyre és alatta, utána következik a legnagyobb szövetséges Vilmos, majd a többiek. (31-38.ábra) Mindkettőt Sarajevoban nyomtatták, postabélyegzésük: K.und K. MILIT POST 27 2 16 SARAJEVO illetve 12 6 16 SARAJEVO.
Lehet, hogy a múzsák hallgatnak, de a giccsszerkesztők háborúban is tevékenyek, még a húsvéti nyuszit is felfegyverzik. A magyar nyuszit már az első húsvétkor besorozták, nem is sejtve, hogy még négy hadi húsvét hátra van. A húsvétot rövid u-val, az üdvözletet hosszú ú-ő-vel írták, mert „Printed in Germany". (39.ábra) Igaz, háborúban nem a helyesírás a legfontosabb. A magyarok is csak két hibát ejtenek egy három szavas sorban: „Csillagos lesz újra" helyett „lessz újra". Pedig ezt Magyarországon nyomtatták. (40.ábra) Mégiscsak a múzsákat kellene besorozni a nyuszik helyett.
Aztán maradt Őfelsége, az öreg király képe húsvétra, karácsonyra, minden alkalomra 1916. novemberig, elhunytáig. Akkor IV. Károly követte a háború 1918. év 11.hó 11 napjának 11. órájában életbe lépő végéig. (41.ábra) A békének az egész világ örült, a ránk erőltetett békeszerződésnek főleg a szomszédos országok. A történelmi Magyarország területéből Románia 102,2 négyzetkilométert kapott (többet, mint a maradék mai Magyarország területei), de jutott az északi és a déli utódállamoknak is. Az igazságtalan békediktátum mellett érdemes szóvá tenni azt a történelmi igazságot is, hogy hazánk szerepe, részvétele és felelőssége sokkal kisebb volt, mint bárkié, mint a nagyhatalmaké, mégis Magyarország lett az első világháború fő vesztese.
Végül, a mostari híd (42. ábra) képével kötném össze a század eleji balkáni háborút a századvégivel. A képet száz éve nyomtatták Sarajevoban, magyar katonák sokat küldtek haza, talán, mert tetszett a nálunk szokatlan ívű híd formája. A híd túlélt évszázadokat, rendszerváltozásokat, két világháborút, a XX. századvégi Balkán-háborút azonban nem, felrobbantották. Ne hallgassuk el, hogy a század/ezred fordulóra magyar békefenntartó és műszaki katonák segítségével építették újjá. A XX. századra jellemző főbb események és találmányok, amelyek az egész századra és a világra kihatottak, sokak szerint világháborúk és forradalmak, atomenergia, elektronika és űrkutatás. Ez mind igaz. Én azonban mindezek elé helyezem azt a folyamatot, amely a századon átívelő balkán-háborúk végkifejletéhez vezetett és nem eszkalálódott. Vagyis az utolsó háború kimenete némi derűlátásra is okot ad. Azaz, a háborúk megfékezhetők lettek, ami az ENSZ és a NATO hozadéka, valamint egy kicsit az EU-é is.

atyhai Kiss Károly