A Posta története Gödön I és II. rész

A Posta története Gödön

A mai Göd nagyközség, majd később város Alsó-, és Felsőgöd községekből 1970-ben illetve 1999-ben jött létre. Budapestről Vác felé haladva Dunakeszi után találjuk az egykori Alsógödöt, majd ezt követően a néhai Felsőgödnek nevezett területet.
Göd első okleveles említése 1317-ben volt. A régészeti feltárások szerint az eredeti falu és templom a felsőgödi részen volt, mely a török időkben teljesen elpusztult.
A történelem folyamán kialakult a Pest –Vác közötti közlekedési út, melyen az egykori térképek tanúsága szerint a későbbi alsógödi részen, rév átkelő és egy út menti csárda (diversorium) jött létre.
A postaszolgálat működésében feltehetően ez a csárda lóváltó állomás szerepét tölthette be.

A Göd-pusztai postahivatal
Az új település, a Göd puszta is ezen a területen alakult ki a Madách, Grassalkovich, Mayerffy, végül az 1800-as évek második felében Nemeskéri Kiss Miklós, és utódai bérlő illetve földbirtokosok munkálkodásával.

A birtokon, a gazdasághoz tartozó alkalmazotti lakások egyikében1882-ben III. osztályú Postahivatal posta-távirda szolgáltatással kezdte meg működését, GÖD (1882-1929) feliratú bélyegző alkalmazásával.
GÖDI-SZŐD (1882-1901), postamester Gebauer Irma. (A postahivatal helye további kutatást igényel)

A Göd hivatal vezetője a sződi római katolikus plébános vallási irányításával a Göd-Pusztán működő iskola tanítója volt. Az első „postamester” Demetrovics Alajos 1881-1887, majd Cselényi Zsigmond ( a híres énekes édesapja) 1887—1895-ig, Hoffmann Pál 1895-1900-ig.
Az állást személyi problémák miatt, már 1898-ban is meghirdették a Népnevelő c. újság július 10.-i számában az alábbiak szerint:

151 Göd
Pest-Pilis-S.-K.-vármegye
(III.oszt) (P.)
Felállíttatott: Posta 1882
P-ind.: nappal 4-szer, érk.:
nappal 4-szer, kézb. 2-szer lev.
szek. 2.kiürítettik 2-szer, kézb. ker.:
2 puszta, 2 major,
Vas. Táv.L.
Felad Kézb
300 db aj.l. 480 db aj.l.
300 db cs 340 db cs.
80 db p.l 60 db p.l
776 db utlv. 102 db utalv
10170 frt 59 kr. 2495 frt. 86 kr.
takp. bef. takp. vfiz.
1076 ftt 69 kr. 976 frt. 54 kr.
cheg bef. cheg. Vfiz
859 frt 87 kr. – frt
Jöv.bev.977 frt 22.kr
A postamester járandóságai: 150
frt évdíj 40 frt irodai, 21 frt kézb.,
150 frt száll. ált.
Postamester Hoffman Pál

(A sz.kir. kereskedelemügyi minisztérium posta- és távírda –személyzetének s a posta –és tárvidra hivatalának cím- és névtárs Bp., 1896)

„A gödi pusztai róm. kath. és postával egybekötött tanítói állásra pályázat hirdettetik. Fizetése: 220 frt készpénz, 4 hektoliter búza, 16 hektoliter rozs, 1 hold 1 szántóföld, zöldséges kert, egy tehén és két sertésnek lege}ő és szalma, tüzelő, szabad lakás, postából 400 frt. ,1 Tartozik szabad idejében a gazdaságban segédkezni. Folyamodványok méltóságos nemeskéry' Kiss Pál államtitkár úrhoz intézendők Göd pusztára. Sződ, 1898. julius hó 2-án. Krchnák János, plebános „..

A tanítói lakás és a posta fénykép,

1900 szeptemberétől Adamecz István látta el a feladatot, 1911-től posta, távirda és távbeszélő hivatallá alakult.
Az időközben a lakosság folyamatos növekedése jelentősen megnövelte a forgalmat, és ezért 1920-tól a postakiadói szakképzettséggel rendelkező Noge Jolán érkezett segítségként.
Adamecz István 1927. november 1-től lemondott a postamesterségről és helyettesként egy rövid ideig Noge Jolán vezette a postát , majd még abban az évben Koch Imréné lett a postamester 1935-ig, 1936-ban Petróczy Gyula és 1937-től Könyves Tóth Lajosné Mudry Mária volt. Az 1930-as évek végétől Mudryné Alsógöd Kertvárosban az Áldás utca 41. sz. (ma Béke út) alatt bérelt helyiségben üzemeltette a Göd postahivatalt még 1944-ben is.

Felsőgödi posta kezdetei
1907-től a felsőgödi területen a földbirtokosok parcellázásba kezdtek és
a betelepülők száma rohamosan nőtt.
„ A településünk első éveiben, természetesen „Postahivatal” nem volt. Minden postai küldemény a Sződ községhez tartozó Göd-pusztai Nemeskéri Kiss Pál uradalmában lévő, a körülbelül három kilométerre fekvő postahivatalba érkezett, illetve onnan továbbítatott.”
„Nem is kell említeni, hogy ez postai küldönc hiányában, rendívül nehézzé tette a postai küldemények kézbesítését. Amennyiben a telepesek közül valaki a pusztai postahivatalban megfordult, szívességből hozta, vagy vitte a leveleket. A legtöbb telepes lakó a budapesti munkahelyére címeztette postáját.”
„A Telepesek Egyesülete, többszöri kérelme után a Magyar Királyi Postaigazgatóság, egy úgynevezett „Postaügynökség”-et engedélyezett, amely 1910. November hó 27-én kezdte meg működését. FELSŐGÖD feliratú négyszögletes bélyegző 1917-ig volt érvényben. Ennek ellenőrző hivatala, ahová minden postai küldeményt küldeni, illetve ahol átvenni kellett, a Göd-pusztai postahivatal maradt. Naponként egyszer, rendszeresen közlekedő küldönc vitte és hozta a telepre a küldeményeket. A küldönc évi fizetését, 300 arany koronát, három éven át a Felsőgödi Telepesek Egyesülete fizette.
Az első postaügynökség az Ady Endre út 29. szám alatt, Eisler Emil házában nyílott meg. Felesége volt az első postaügynök.”
1912-13-ban Pogány Eleonóra követte a Vasúti fasorban, 1914-től Sütő Lászlóné, 1915-től Sütő Irma az 1917. évi megszűnéséig.

1917-től II. osztályú Postahivatal kezdte meg működését Schöner Mária vezetésével. Az 1916. június 16-án kiadott koronás vonalkázott bélyegző FELSŐGÖD feliratú volt.
„… a posta rendes hivatallá minősíttetett, ezzel a vasúti mozgóposták is itt helyben álltak meg,
Schöner Mária –a harmincas években bekövetkezett haláláig- volt a vezető. A postahivatal ez időben a Kacsóh Pongrác utca 25. szám alatt lévő bérleményben nyert elhelyezést.
A Postaigazgatóság később, a hivatal jobb elhelyezése céljából, megszerzett egy Ady Endre (36. sz.) úti ingatlant és ez bizonyos átalakítások után, ma is a postahivatal helyiségéül szolgál.”
A hivatal 1937-ben az ún. Kincstári postaházba költözött és I. osztályú minősítést kapott. Beosztott kiadóként alkalmazták Bíró Juliannát és vitéz Rádóczky Sándort kisegítőként.

Képaláírás: Felsőgöd Postahivatal az 1940-es évekbe

1928-tól és 1936-tól az országos előírása szerint ( év, hó, nap, óra) változtak a bélyegzők feliratai.

Schöner Mária nevével 1940-ben találkozunk utoljára, 1941-ben a vezetői állás betöltetlen, majd 1942-től-1944-ig Seres Andrást helyettes postamesterként jelölik (akinek a felesége is a postahivatalban dolgozott) és 1948-ban kinevezett vezető.
Seres András aláírása egy postai dokumentumon

Beosztottak: Szabó Matild, Traupert Józsefné, Eörl Lajos, Scholz Rezső, Gulácsik Pál. Később még tovább kellett bővíteni a létszámot és 1959-ben:
„…ma négy tiszti és négy kezelői személy dolgozik benne.”
„A távbeszélőnek helyben negyven állandó előfizetője, a rádiónak 1384, a televíziónak pedig 80 előfizetője van. A Postaforgalom igen megnövekedett, havonta kb. 1200 távbeszélgetést bonyolít le, csomagfeladás kb. 300 db, kézbesítés pedig kb. 400 db.”

Alsógödi postahivatal kezdetei

GÖD-NYARALÓTELEP szöveggel 1907.08.01-től kiadott postaügynökségi bélyegző 1924-ig volt érvényben. (Göd–nyaraló telep Kisgöd területén alakult ) Kezelője 1911-ig Kalmár István, 1913-14-ben Heppi Ferencné, majd 1915-től Vermes Gyula.
A bélyegző lenyomata

A Göd és Kisgödnek nevezett rész elvált Sződtől, és 1921-ben 1200 lakossal Alsógöd néven kisközségként önállósult. Így mind nagyobb feladat hárult Göd-pusztai hivatalra és ezért 1924-1927-ig Postaügynökség működött ALSÓGÖD (1924-1927) felirattal napszak megjelölés nélküli négyszögletes bélyegzővel.

1927 decemberében Alsógödön önálló postahivatalt létesítettek ALSÓGÖD
( 1927-1948) feliratú bélyegző alkalmazásával. Noge Jolán nyerte meg a hivatal vezetésre kiírt pályázatot és a M.Kir. Kereskedelmi miniszter 1927 december 16-tól a IV. osztályú postahivatalhoz postamesterré nevezte ki.

A szükséges helyiséget a Pesti út 75. számú épületben bérelték. A IV. osztályú besorolás előírása hétköznap délelőtt 8-10-ig, délután 16-18-ig, vasárnap és ünnepnapon reggel 8 - 8.30-ig tartó nyitva tartást jelentett. A postamester személyzetként egy levélkézbesítőt alkalmazhatott.
1929-ben a hivatalnak III. osztályú minősítése van, a postai szolgáltatás mellett távbeszélőt is működtetnek. 1930-ban már II. osztályúnak jelölik.

Noge Jolán a Pesti úti hivatalban, kézi kapcsolású telefonközponttal

1933-ban a postamesternő, Pártos Gyula iskolaigazgató férjével együtt egy olyan családi házat épített az (a mai Pesti út és az Alkotmány utca sarkán), mely magában foglalt egy tágas postahivatalt is.
(Pártos Gyula honvédhadnagy 1944. október 9-én Beregszászon hősi halált halt, sírját Beregszászon gondozzák.)
Beszereltek egy 100 előfizetőt kiszolgáló telefonközpontot is. A feladatok növekedésével a hivatal egyre magasabb osztályba lépett és egész nap nyitva volt délután öt óráig. A telefonszolgálat mindennap 7-21-óráig tartott. Ekkor már a postamester munkáját két postakiadó és két levélkézbesítő segítette. 1938-ban beosztott dolgozók Görgényi Erzsébet és Bodolay (Badalay) Ödön postakiadó voltak. 1936-ban és 1939-ben vették alkalmazásba új szerkezetű ALSÓGÖD bélyegzőket, melyek mind 1948-ig voltak használatban és akkor átvésték.

Magyar Királyi Posta és Postatakarékpénztár, Alsógöd 1937
Balról jobbra
Pártos Gyuláné, Noge Jolán postamesternő, Görgényi Erzsébet és Badalay Ödön
postakiadók, és a kézbesítők

A feladatok változására jellemző, hogy a Posta belső szabályzata szerinti ún. munkaegység mérőszámot tekintve: 1936-ig alsógödi posta forgalma a felsőgödinek felét, a gödpusztainak 70%-át tette ki. 1937-től az összfeladat növekedése mellett a gödpusztai feladatok átmentek Alsógödre, és így a felsőgödivel azonos volt, sőt néha meghaladta azt.
A II. világháború előtt közel egy évtizedig volt postakiadó Badalay Ödön, aki később Érd 1. postahivatalának vezetője lett. (Felesége Raffay Erzsébet is itt tanulta meg a postás szakmát.) Vértesi Erika, aki a domonyi postahivatalt vezette nyugdíjba vonulásáig is dolgozott itt.. Turza József kézbesítette a háború alatti szomorú híreket.

Borosy: PPS vm. Közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái. VII. p.234, 5976.
Magyar Bélyegek Monográfiája 1867-1967 , VI. p.103.( továbbiakban MBM.)
M.kir.Kereskedelemügyi Minisztérium posta és távirda személyzetének czím és névtára Bp.1896
Közlekedési szaknaptár és sematizmus 1897, Postamesteri hivatalok fejezet (KSZ)
A Váci Egyházmegye éves sematizmusai 1885-1903
Korpótlék vita, Váci Egyházmegyei Levéltár. Schola Göd, 2769/VII/24/900
Közlekedési Szaknaptár és Sematizmus 1928. évre p. 125. (KSZ.)
Pártos Judit visszaemlékezése
Rexa Dezső: Dunamenti nyaralóhelyek Alsógöd- Felsőgöd 1934-ben p.299.
KSZ. 1929.
KSZ. 1944
MBM. p.545.
In: Eisler Emil : Adalékok Felsőgöd kialakulásához és fejlődéséhez 1907-1959-ig (Kézirat)
KSZ. 1912-1916. Postaügynökség fejezet, 1917. Postamesteri hivatal fejezet
MBM. p.249
Eisler
MBM.p. 414, 389.
KSZ. 1940-1944, 1948
Eisler
MBM. p. 546
Borovszky Samu : Pest Pilis Solt Kiskun vármegye. Bp. 1910. p.139.
KSZ. 1910- 1919. évfolyam, Postaügynökségek fejezet
MBM. p.566
MBM. p.386
KSZ. 1929-1930
KSZ. 1938, nevét itt is elírták Badalay helyett, Bodolay
MBM. p. 386,423, 432.
A postai munka teljesítmény mérésére bevezetett számítási módszer 1933-1944 között. KSZ 1933-1944
In Bélyegvilág 2009/5, Érd postam