A hétszer vágott mezejű címer és leszármazottai a bélyegeken
A hétszer vágott mezejű címer és leszármazottai a bélyegeken
Legősibb jelképünk a vörös-ezüst sávozat, tudományos nevén a hétszer vágott mezejű címer. Ismerünk persze ötször és kilencszer vágott változato¬kat is, de a hétszer vágott kifejezés állandósult a tudományos életben, valószínűleg a hét magyar törzsre való tekintettel is. Közismert neve még az Árpád-sáv, mely megnevezés újabb keletű. Jelen dolgozatunk kizáró¬lag filatéliai és heraldikai jellegű, más információt senki ne keressen benne.
1. A magyar államcímer jobb felén
A heraldikában jobb és bal félről, oldalról mindig úgy beszélünk, mintha szemben állnánk a pajzsot tartó harcossal, azaz a jobb és bal felcserélődik, mert a harcos jobb és baloldala a mérvadó.
A vörös-ezüst sávozatot minden bizonnyal még Ázsiából, Kelet-Európából hoztuk, ahol mindmostanáig jelképeket alkot a vörös-ezüst/fehér/ színkombináció. A sok közül csak egyet említek meg. Indiában a társadalmi csoportok mindegyikéhez valamilyen szint társítottak: a papokhoz a fehéret, a katonákhoz vöröset1. Itt említjük meg, hogy az ezüstöt a heraldikában fehérrel jelenítik meg általában és nemcsak nyomdai könnyebbség miatt.
A Kárpát-medencében a vörös-fehér sávozatú zászlók egyszeres vízszintes csíkban, vagy többszörösen ismételve a vörös-fehér kombinációt, már a korai Árpád-kortól fogva használatban voltak. Imre király 1202-es felségpecsétje és a XIV. századi Képes Krónika illusztrációi bizonyítják ezt. Figyelemre méltó, hogy a lengyel ősi lobogó fehér-vörös.
A magyar államcímer jobb felén (ez az előkelőbb oldal), rögzült hét¬szer vágott mező sok bélyegen szemlélhető. Közülük most csak egyet mu¬tatunk be. A Szuverén Máltai Lovagrend 1990-ben posta-egyezményt kötött a Magyar Köztársasággal, melynek alkalmából a Máltai Lovagrend bélyeget bocsátott ki a magyar államcímer képével. Ennek érdekessége, hogy a jogaiba, az államéletbe visszaállított magyar címer elsőként ezen a bélye¬gen került ábrázolásra 1990. július 14-én, mert magyar állami bélyegen csak 1990. augusztus 17-én jelent meg.
2. A horvátok vörös-ezüst sakkozata
Úgy tartja a szakirodalom, hogy a horvátok legrégibb nemzeti jelképe a vörös-ezüst/fehér/ sakkozat a vörös-ezüst sávozat leszármazottja. Ennek a leszármazásnak a történeti háttere, hogy Zvonimir horvát király feleségül vette I. (Szt.) Lászlónak Ilona (Lijepa) nevű testvérét. Zvonimir 1089-ben elhunyt, amikor Ilona bátyját, I. Lászlót akarta a horvát trónra ütetni, aki 1091-ben el is foglalta a magyar királyság részére Horvátországot, de a horvát trónra unokaöccsét, Álmost ültette stb. A magyar-horvát „társadalmi” kapcsolatok tehát a XI. század végére már kia¬lakultak. Ezt fejezi ki a magyar vörös-fehér sávozat leszármazója, a vörös-ezüst/fehér/ sakkozatu horvát címer és lobogó egészen mostanáig.
A II. világháború után Jugoszláviába tagolt Horvátország 1941. április 10-án elszakadt onnan és kikiáltotta a Független Horvát Államot (Neza¬visna Drzava Hrvatska). Első menetben jugoszláv bélyegeket nyomtak felül a horvát sakkozott pajzzsal. (Mi 9-23). Az események során Magyarországhoz visszatért Muraközről a horvátok nem mondtak le. Ezt az igényt fejezi ki, hogy jugoszláv királyfejes bélyegre rányomták a Drzava Hrvatska Medimurje szöveget.
A I. világháború idején, 1944. február 3-án kibocsátott horvát bélye¬gen postakürt körében foglal helyet a horvát vörös-fehér sakkozatu államcímer (Mi 150).
A II. világháború után ismét Jugoszláviához kényszerült Horvátország. A kommunista rendszer összeomlásakor, 1991-1992-ben újra kivívta függet¬len államiságát. Ekkor történelmi horvát területeken un. Szerb krajnák jöttek létre, amelyek el akartak szakadni Horvátországtól. Ezek két központ, Knin és Vukovár körül egzisztáltak és 1993-ban megkezd¬ték az önálló postabélyeg kiadást. Amikor a horvát hadsereg 1995-ben felszabadította a szerb uralom alól Knint, akkor krajnai bélyegeket nyomtak fölül a horvát címer ábrájával. (alapbélyeg Mi 15., a felül¬nyomást csak speciális katalógusok közlik.)
3. A Felvidék középkori városainak címerei
Szlovákia 1993. január 1-jén kivált Csehszlovákiából és másodjára ismét önálló állammá alakult a Felvidéken. A középkorban megyék és városok címerei is magukban foglalhatták az államcímer egyes jelképeit. Ez egyáltalán nem volt szokatlan Európában. A Felvidék középkori eredetű bányavárosai, szabad királyi városai, kereskedő központjai, kiváltságos polgári közösségei gazdagon alkalmazták a magyar államcímer vágásos elemét a saját címerükben. Ezek közül mutatunk be egy párat.
Bártfa az északkeleti magyar-lengyel határon, első okleveles említése 1247-ből való. Címerpajzsának alsó felén foglal helyet a hétszer vá¬gott vörös-ezüst mező.(Csehszlovák Mi 1904., Szlovákia Mi 363.)
Besztercebánya első okleveles említése 1263-ból származik. Címerpaj¬zsának teljes mezejét kitölti a vörös-fehér sávozat, amelyik azonban a fehérrel/ezüsttel/ kezdődik, ellentétben a magyar államcímerrel, melyen a vörössel veszi kezdetét. (Szlovákia Mi 206.)
Eperjes első okleveles említése 1233-ból való. A Szlovák Köztársaság fennállása 5. évfordulója alkalmából kiadott bélyegen a bal alsó sarokban Kassa és Besztercebánya pajzsa látható. (Mi 300.)
Kassa eredetileg szín magyar város volt, első okleveles említése 1230-¬ból származik. Az 1241-1242-es tatárjárás pusztította el, ezért kellett utána szászokat ide telepíteni. IV. Béla által a városnak adományozott kiváltságlevelet 1249-ben említi oklevél először. Címerében a vörös-ezüst sávozat a jobb félmezőben látható. (Csehszlovákia Mi 1825)
Késmárk első okleveles említése 1269-ből maradt fenn. Később Thököly Imre híres városa és mostanáig nyughelye. Pajzsának alsó részén négyszer vágott vörös-fehér mező díszeleg. (Csehszlovákia Mi 1906).
Körmöcbánya, a magyar pénzverés kiemelkedő városa, ahol a körmöci ara¬nyakat verték. Első okleveles említése 1328-ból származik. Pajzsának második negyedében találjuk az Árpád-sávokat 3. (Szlovákia Mi 448)
Meg kell említeni Brno/Brünn városát, bár kívül fekszik a Kárpát-medencén. Egyes történészek úgy vélik, hogy a X. században egy magyar Levente nevű herceg kormányozta a Morva-medencét. Mindenesetre a város 750 éves évfordulójára kiadott bélyegeken a vörös-fehér sávozat leszármazójának tekinthető címer tűnik fel (Cseh Köztársaság Mi 9, 245)
4. A ruszinok kék-sárgával vágott címere
Az I. világháború után, a trianon magyar országcsonkításkor az észak-keleti Kárpátokban élő ruszinok Csehszlovákiához kerültek az autonómia ígéretének reményében. A csehszlovák alkotmányozó nemzetgyűlés 1920. február 29-én elfogadta az államcímert. Ehhez meg kellett alkotni Kárpátalja (Podkarpatszka Rusz) címerét, melynek tartományi címere addig sosem volt. Nem tudjuk, milyen meggondolásból, de a címer jobb oldalán helyet foglaló hatszor vágott kék-sárga sávozat felidézi a szemlélőben a magyar államcímer vörös-ezüst sávozatát. Ez kifejezi, hogy kezdettől fogva a terület az Ár¬pádok alapította királysághoz tartozott és többségében ruszin népe (kék-sárga) volt. (Ukrajna Mi 236).
Horváth Lajos
A Heraldikai Társaság tagja
Jegyzetek
1. G. M. Bongard-Levin – E.A. Grantovszkij: Szkithiától Indiáig. Bp., 1981. 22.
2. Kubinyi András: AZ államcímer elemei középkori városaink címereiben. In Ivánfi Ede: Magyarország címerei. Bp., é. n. 137-141.
3. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Bp. 1983. 93, 108, 203, 331, 358., Györffy György: Az árpád-kori Magyarország történeti földrajza I. Bp., 1987. 102-103. és Jozef Novak: Erby miest vyhlásenych za pamiatkové rezervácie. Tatran 1986.
4. Korai Magyar Történeti Lexikon (9-14. század). Bp., 1994. 413.
