A 45. CSEHSZLOVÁK GYALOGEZRED KÁRPÁTALJÁN ÉS A TÁBORI POSTA 1938-1939

A Kárpátalján gyakran működött tábori posták – magyar, csehszlovák, magyar, szovjet – kutatása igen szerteágazó és izgalmas terület és feladat. Újabb és újabb postatörténeti dokumentumok előkerülése, publikálása segít a fokozottabb feltárásában. Az alábbiakban előrelépünk újabb adatok és összefüggések közzétételével.

I. A 45. csehszlovák gyalogezred története dióhéjban

Csehszlovákiát 1918. október 18.-án kiáltották ki Pittsburgban, az Amerikai Egyesült Államokban. Ezt követően a csehszlovák légionisták, akik a fehérek oldalán harcoltak Oroszországban a kommunisták ellen, és újonnan alakított katonai alakulatok, megkezdték a csehszlovákok által igényelt területek birtokbavételét.
A hadseregszervezés során 1920. okt. 1-jén megalakult a 85. gyalogezred, amelyet először Kárpátaljára Nagyszöllősre vezényeltek, majd 1921. július után áttettek a huszti katonai barakk-táborba. A végleges hadszervezés után ez az ezred a 45. számot kapta. Ennek zászlóaljai a következő helyeken lokalizáltak.
1. zászlóalj először Nagyszöllősön, 1921. január után Aknaszlatinán, azután 1922. júniusától Huszton, 1926. novemberétől Poprádon, 1928 októberétől újra Huszton és 1938. februártól Munkácson állomásozott.
2. zászlóalj Kőrösmezőn székeIt.
3. zászlóalj először Huszton, 1921. májusától Kékkőn, 1927. szeptemberétől Huszton és végül 1936. szeptemberétől a munkácsi barakkban állomásozott.
A 45. gyalogezred 1932. május 4.-én a „Rumunsky” megtisztelő nevet kapta.
A díszítő jelző kifejezte a csehszlovák-román fegyverbarátságot, azt hogy az ezred már 10 éve teljesített szolgálatot Kárpátalján a csehszlovák-román határon. Mindez pedig a Beneš által alapított kis-antant szövetség jegyében, amelyik a magyar államtól szerzett zsákmány megtartásán őrködött.
Az 1. bécsi döntőbíróság azonban 1938. nov. 2-án visszajuttatta a többségében magyarlakta felvidéki és kárpátaljai területeket Magyarországnak. Ekkor a 45. gyalogezrednek a 2., 6. és 9. rotája (százada) tartózkodott Kárpátalján a csehszlovák hadsereg általános mozgósításakor. A 9. század mozgását ismerjük ezekben a hetekben. A 9. század 1938. október 22.-én Beregszászon, október 29. és november 3. között Váriban volt, ahonnan visszavonult a magyar honvédség elől Rahóra, ahol 1938. november 21.-ig lokalizált, majd 1938. november 22.-25.-ig bizonyosan ott is tartózkodott. A magyar királyi honvédség csapatai 1938. november 9.-11.-ig birtokba vették az 1. bécsi döntőbíróság által visszaítélt kárpátaljai síksági területeket. A csehszlovák hadsereg mindenhol a kijelölt határok mögé visszavonult, velük a honvédség összeütközésbe nem került.

Lev Prchala, cseh tábornok, a kárpátaljai csehszlovák hadsereg parancsnoka 1938. október 9.-én a megalakult Volosin-kormányban belügyminiszteri pozíciót töltött be, Volosin tiltakozása ellenére. Prchala tábornok csapatai tüzérséggel, harcjárművekkel és gyalogsággal is 1939. január 6.-án rátámadtak Munkács városára, mely az 1. bécsi döntés értelmében ismét magyar volt. A támadók a magyar védőktől súlyos vereséget szenvedtek. Ennek következtében is, de politikai ellentét miatt is, Prchala tábornok 1939……………… 27-én lemondott a tartományi kormányban lévő belügyminiszterségéről, bár március 6.-án a köztársasági elnök ismét megerősítette belügyminiszteri tisztségében.
Csehszlovákia felszámolása során Hitler kancellár 1939. március 15.-én proklamálta a Cseh-Morva Protektorátust a Német Birodalom keretén belül. Ennek következtében a Kárpátalján lokalizált csehszlovák haderő cseh tagjai a protektorátus, szlovák tagjai a szlovák haderő részévé lettek, vagy visszavonultak a civil életbe. A magyar honvédség 1939. márc. 15-18-ig megszállta Kárpátalja hegyvidéki részét is, melynek során a csehszlovák katonasággal csupán szórványosan ütközött össze.
A 45. csehszlovák gyalogezred részei 1939. március 16.-án a tiszai határt átlépték és Romániába húzódtak. Lev Prchala tábornok később Lengyelországban tűnt fel és magyarellenes fegyveres alakulatok szervezésével kísérletezett. Németország 1939. szeptember 1-jén megtámadta Lengyelországot, ezen a napon kezdetét vette a 2. világháború.

II. A csehszlovák tábori posta

Csehszlovákia nemzetközi és belső válsága fokozódásakor, már 1938. szeptemberében általános katonai mozgósítást rendelt el, minek folyományaként a hadserege felvonult a magyar határra is. A tábori postája 1938. október 1-jén kezdte meg működését. Kárpátalja területén a 12. és 24. számú tábori posta dolgozott és talán a 29. számú.
Az 1. bécsi döntőbíróság várható döntése értelmében, még a döntés kihirdetése előtt, 1938. október 20. körül a csehszlovák hadsereg már visszavonult a leendő határok mögé. Vele ment természetesen a tábori posta is. Ezek szerint a 12. számú Ungváron 1938. október 1-20.-i, majd Perecsenyben 1938. október 21.- december 6-ig végezte a munkáját. A 24. számú Munkácson 1938. október 1-20-ig, majd Szolyván 1938. október 21.- december 6-ig létezett.
A szakirodalomban szó esik a 29. számú tábori postáról is, amelyik Ungváron települt volna 1938. október 1.- december 4-ig. Ha ez igaz, akkor további kutatást igényel. Ugyanis Ungvár 1938. november 10-én felszabadult a csehszlovák uralom alól, hiszen bevonult falai közé a magyar királyi honvédség. A csehszlovák tábori posta ezt nyilván nem várta meg és a Volosin-féle Podkarpatszka Rusz valamelyik településére vonult vissza.
A mostani tudásunk szerint tehát a csehszlovák tábori posta 1938 október 1-től december 4-6-ig működött Kárpátalján. A Volosin-féle tartományban továbbra is visszamaradt cseh katonaság azután a polgári postát vette igénybe.

III. A huszti kaszárnya képeslapokon

A 45. csehszlovák gyalogezred (PĚŠI PLUK 45 „RUMUNSKY ) Huszton a város közelében barakkokban szállásolt el 1922-től fogva. Ezek a katonai célra épített barakkok lehet, hogy még az Osztrák- Magyar Monarchia hadserege részére épültek az első világháború idejében. De az is lehet, hogy már a csehek építették hadseregüknek.
A huszti barakkok képével levelezőlapokon találkozhatunk. Ismert a szakirodalomban 1928-ban és 1936-ban irt egymástól eltérő ábrájú képeslap. Ezekhez hozzátehetünk ugyancsak másfajta képeslapokat, amelyeket 1931-ben és 1940-ben adtak postára. Az utóbbi Josef Belza kiadása Huszton még a csehszlovák időkben. Vagyis ez a küldemény „túlélő" képeslap, mert a magyar időben került forgalomba.
Célratörő gyűjtéssel a 45. gyalogezred postatörténete természetesen tovább bővíthető, bár tapasztalat szerint a dokumentumai meglehetősen ritkák.

Felhasznált irodalom:
Helmut Kobelbauer és Juan E. Page cikkei a The Sub-Carpathian Messenger hasábjain
2009/2. 13-14., 2009/3. 12-13. és 2009/5. 10-11.

Képaláirások
1. A 12. számú tábori posta által kezelt küldemény 1938. dec. 3.
2-3. A huszti kaszárnya képe 1931-ben és 1940-ben irt postai képeslapokon.